Hírek

T Á J É K O Z T A T Ó!

Fúrt és ásott kutak fenntartási engedélyeztetésével kapcsolatban.

Kút létesítésére, fennmaradására, üzembe-helyezésére, megszüntetésére a jelenleg hatályos jogszabályok szerint engedély szükséges.

 

 

 

Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média, az engedély nélkül fúrt vízi létesítmények (kutak) engedélyeztetésének témakörével. Nyugodtan kijelenthető, hogy országosan hatalmas az érdeklődés, amelyről most megpróbálok átfogó képet nyújtani. Az alábbiakban a kutak fennmaradási engedélyezési eljárását kívánom bemutatni.

 


 

 

 

Az Országgyűlés 2016. május 10-i ülésnapján módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2016. június 4-én lépett hatályba. A módosítás értelmében 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik 2016. június 4-e előtt engedély nélkül létesítettek kutat.

 

 

 

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges!
Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni!

A Vgtv. valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet - (a továbbiakban: Kormány rendelet) – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízi létesítményekre –
az ásott és fúrt kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni az építtetőnek.

 

 

 

 

 

 

 

A rendelkezés szerint az építtető (tulajdonos) mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási

 

 

 

engedélyt kér!

 

 

 

 

 

 

 

Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi

 

 

 

hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

 

 

 

A Kormányrendelet alapján a jegyző engedélye szükséges kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

 

 

 

Mely kutak engedélyeztetése tartozik a jegyző hatáskörébe?

 

 

 

Feltételek

       

Megjegyzés, magyarázat

Nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet.

 

 

 

 

A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. E területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt.

 

 

A kút csak talajvizet

és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel.

 

 

 

 

 

 

Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e.

E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kútból maximálisan

500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 500 m3/év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3/nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt.

Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja.

Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez számosállatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2-rel.

 

A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé.

 

 

 

 

 

E rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vize valóban háztartási célokra, és/vagy házi ivóvízigény kielégítésére kerüljön felhasználásra.

A kútra magánszemély kér engedélyt.

 

 

 

 

Amennyiben a létesítő például gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan.

 

A vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítés érdekében történik.

 

 

 

 

 

A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására,

A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni.

 

 

 

 

 

A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül

 

 

 

 

 

 

 

Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés vagy ipari tevékenység, akkor a kút fennmaradási engedélyezési eljárása nem jegyzői, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 

 

 

A fenti kitételek bármelyike nem teljesül, akkor nem a jegyző az engedélyező hatóság, ezekben az esetekben a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz kell a kérelemmel fordulni!

 

 

 

Minden kút létesítése engedélyköteles 1992. február 15. óta!

 

 

 

A jegyzői engedélyezés alá tartozó kutak:

 

 

 

a) 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.

 

 

 

b) 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében

 

 

 

  • arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni,
  • arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni,
  • minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

 

 

 

Vízjogi fennmaradási engedélyezés

 

 

 

 

 

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint.

 

 

 

Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.

 

 

 

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat.

 

 

 

A kérelemhez az illetékről szóló 1990 évi XCIII. törvény 29. §. (1) bekezdés értelmében, 3000.- Ft illetéket kell megfizetni a kérelmezőnek, tulajdonosnak!

 

 

 

 

 

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

 

 

 

Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítés céljából létesült, akkor az engedélyezési eljárásba szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörben eljáró elsőfokú hatóságát (Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály, régi nevén ÁNTSZ, még régebbi nevén KÖJÁL) is be kell vonni.

 

 

 

A kérelem benyújtását megelőzően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet alapján szakhatósági díjat (23.900,- Ft) is be kell fizetni a Népegészségügyi Főosztály 10028007-00302584 számú számlaszámára (a közlemény rovatba a nevet, címet és „ivóvíz szakhatósági

 

 

 

díja” elnevezést kell feltűntetni).

 

 

 

 

 

 

 

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

 

 

 

 

 

 

 

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

 

 

 

 

 

 

 

Egy-kettő felvetetendő kérdés!

 

 

 

1./ Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

 

 

 

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

 

 

 

 

 

 

 

2./ A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

 

 

 

Fontos, hogy csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni.
A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

 

 

 

3./ Más szakhatóságokat is be kell-e vonni az eljárásba?

 

 

 

Fontos, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozó fennmaradási engedélyezési eljárás során más szakhatóságokat is bevonhat az eljárásba. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet szerint attól függően, hogy pl. ha a kút termőföldre gyakorol hatást, vagy ha a tevékenység erdőt, védett természeti területet, vagy kulturális, örökségvédelmi területet érint stb. akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság köteles az illetékes szakhatóságot, szakhatóságokat bevonni az eljárásba.

 

 

 

4./ A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

 

 

 

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény.

 

 

 

A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

 

 

 

5./ Mely esetekben jegyzői hatáskör a kút fennmaradási engedélyének kiadása?

 

 

 

Lényeges, hogy e tájékoztatóban korábban felsorolt feltételek (a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál) együttes fennállása esetén tartozik a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe.

 

 

 

Mivel a jogszabály konjunktív feltételeket ír elő, ezért bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el engedélyező hatóságként, nem a jegyző.

 

 

 

 

 

 

 

6./ Kell-e fizetni a kútból kitermelt víz után járulékot, vagy adót?

 

 

 

A Vgtv. alapján nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, vagyis sem járulékot, sem adót nem kell fizetni.

 

 

 

7./ Kell-e vízgazdálkodási bírságot fizetni és mekkora összegben?

 

 

 

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat.

 

 

 

Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság összege a Vgtv. 2. § (4) bekezdésében leírtak alapján jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka, vagy vízhasználat esetén 1.000.000,- Forintig, természetes személy esetén 300.000,- Forintig terjedhet!

 

 

 

F I G Y E L E M!

 

 

 

Vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmet legkésőbb

 

 

 

2018. DECEMBER 31.-ig lehet benyújtani!

 

 

 

8./ Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

 

 

 

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

 

 

 

Az engedély iránti kérelem nyomtatványok a községi önkormányzat honlapján (www.nemesvid.hu) megtalálható/letölthető vagy a közös hivatalban beszerezhető.

 

 

 

Vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély iránti kérelem

 

 

 

Vízjogi megszüntetési engedély iránti kérelem

 

 

 

Fúrt kutak esetében mindenképp szakember segítségét kell igénybe venni. A szakember jogosultságát igazolni kell, pl. az oklevelének másolatával. Be kell nyújtani mellékletként fényképet a kútról és környezetéről.            

 

 

 

Házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kutak esetében szükséges igazolni, hogy a víz emberi fogyasztásra alkalmas (megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörben eljáró elsőfokú hatóság (Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály, régi nevén ÁNTSZ vízvizsgálat!), valamint mellékelni szükséges egy helyszínrajzot, melyen be van jelölve a kút helye, a telken lévő épületek, építmények, és azok egymástól és a telekhatártól mért távolsága.

 

 

 

A kérelmet Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzőjéhez (8734 Somogyzsitfa, Május 1. utca 64. szám) kell benyújtani.

 

 

 

Az eljárás minden esetben illetékköteles, melynek mértéke 3 000,- Ft, az illetékről szóló 1990 évi XCIII. törvény 29. §. (1) bekezdés értelmében.

 

 

 

Tisztelettel kérem azokat, akiket érint az ügy, maga a fennmaradási engedélyeztetési eljárás, azok kellő időben, és a leírtak szerint járjanak el a problémák, bonyodalmak, és az akár 300.000.- Ft-os vízgazdálkodási bírság megfizetésének elkerülése miatt!

 

 

 

Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó jogszabályokat a közeljövőben várhatóan módosítani fogják, mivel nagyon sok észrevétel érkezett a jogalkalmazóktól a jogszabályok nehezen alkalmazhatósága miatt.

 

 

 

Remélem, hogy sikerült kicsit világosabb képet teremteni a kutak engedélyezésével kapcsolatban. Most ennyiben szerettem volna Önöket erről tájékoztatni.

 

 

 

 

 

 

 

Somogyzsitfa, 2018. október 29.                                                                        

 

                    

 

 

 

                                                                                     Dr. Árvai Tibor

 

                                                                                       aljegyző

Tájékoztató fúrt és ásott kutak fenntartási engedélyeztetésével kapcsolatban

Az aláírt tájékoztató a fenti sorra kattintva olvasható.

A kérelmek letölthetőek az alábbi linkeken:

Vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély iránti kérelem

Vízjogi megszüntetési engedély iránti kérelem

Hungarian Croatian English German Russian
louboutin pas cher chaussure louboutin pas cher louboutin soldes air max pas cher air max 1 pas cher air max 90 pas cher www.cpictfoad.fr air max femme pas cher air max homme pas cher air max pas cher nike air max pas cher www.thehouseradio.fr louboutin pas cher louboutin soldes louboutin pas cher louboutin soldes nike tn nike tn pas cher tn pas cher tiffany outlet online tiffany outlet louboutin pas cher louboutin soldes hogan outlet hogan outlet online scarpe hogan outlet tiffany outlet tiffany outlet italia hogan outlet hogan outlet online scarpe hogan outlet air jordan air jordan pas cher jordan pas cher air jordan site officiel